Háború és béke - 110 éve hunyt el LEV TOLSZTOJ

Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége – egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve „csak írónak”, semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: „Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet.”

2020. november 20-án 110 éve hunyt el LEV TOLSZTOJ orosz író

Előkelő származású, jómódú, nagy műveltségű ember volt, aki gondtalanul élhetett volna Jasznaja Poljana-i birtokán, de ő egész hosszú életében a kalandot kereste. Beállt például katonának, ott volt a krími háború harcterein, otthoni békés nyugalmában pedig az írás által élte ki szenvedélyét. Egész könyvtárnyi remekmű került ki a keze alól, számos nagysikerű könyve közül is kiemelkedik a Háború és béke, az Anna Karenina és a Feltámadás.

Regényeinek fogadtatása is biztosította a megfelelő izgalmat számára, a Feltámadás megjelenése után például kiközösítették az egyházból. Az orosz pravoszláv egyház Szinódusa dörgedelmes szövegű iratban átkozta ki: "A világszerte ismert, orosz születésű, pravoszláv hitű és neveltetésű Tolsztoj gróf, kevély elméjének csábítása folytán, vakmerően fellázadt az Úristen, Krisztusa és szent tulajdona ellen, s mindenki előtt nyíltan megtagadta az őt tápláló és nevelő anyját, a pravoszláv egyházat". A Szinódus teljesen nevetségessé tette magát, döntésük azonban nemcsak országos felháborodást keltett, de a világot is megdöbbentette. Az egyház később hiába követte meg, Tolsztoj nem bocsátott meg, s külön rendelkezett, hogy istentisztelet nélkül temessék el.

Feltámadás különben tényleg érdekes regény, amint Bródy Sándor is írta: "Egy regénytől részeg most a világ, a mértékletes Tolsztoj írta, az erkölcsös, a keresztény, az öreg. A regény pedig isteni módra erkölcstelen, pogány, mint az antik Venus-szobrok és tüzes, mint a szamoszi bor, vagy egy húszéves ifjú szerelme". Nemcsak Bródy, de szinte az egész magyar irodalom csodálta, Schöpflin Aladár szerint: "Az egyetlen igazán monumentális alak, aki közöttünk élt, az egyetlen világ-szellem, akiben az egész emberi nem fájdalma, kétsége, nyughatatlansága vált testté, az egyetlen agy, amelyben a világnak milliónyi változatossága a maga örök állandóságával és szoros kapcsolataival tükröződött. Ez volt nekünk, mai nemzedéknek Tolsztoj." Kosztolányi Dezső őt tartotta az írásművészet csodájának, de rendkívül becsülte művészetét Ady Endre is. Hosszú életet - 82 esztendőt - adott neki a sors, így utolsó éveiben ő volt a világirodalom élő klasszikusa, egyik kortársa nyíltan le is írta: "két cárunk van, II. Miklós és Lev Tolsztoj".

Halála is rendkívüli volt, egyhetes haldoklásához "szellemi éberségben és intellektuális fenségben csak Szókratészé volt fogható" - írta egy szemtanú. Jasznaja Poljanában, ősi tölgyfák árnyékában temették el, Stefan Zweig szerint: "Nincs a világon költőibb, szépségével megejtőbb és lenyűgözőbb sír, mint ez". (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.