Ha nem volnátok ti - 135 éve született KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

Kosztolányiról írtak már nem egy vaskos monográfiát, de a híres nyugatos alkotóról kialakult képünket most mégis jelentősen átrajzolhatja néhány levél.

Nemrégiben ugyanis felbukkant egy jelentős Kosztolányi-dokumentumegyüttes a költő életének utolsó szakaszából. A kéziratok a költő utolsó szerelméhez, Radákovich Máriához kapcsolódnak. A férjezett asszonyhoz írt levelek szerkesztett változatai korábban ugyan megjelentek - azonban az eredetiek és azok, melyeket Mária írt Kosztolányinak, még nem.
Hogy miért érdekes ez? Azért, mert Radákovich Máriáról, a tízéves gyermekét nevelő anyáról eddig szinte semmit nem tudtunk, pedig Kosztolányi kész lett volna feladni a házasságát miatta, és úgy érezte, ez a szerelem még halálos betegségére is gyógyulást hozhat. Máriáról annyit tudunk, hogy Kosztolányi szerelmes volt belé, és írt hozzá egy verset, költői pályája egyik legjelentősebb darabját, a megcsalt Kosztolányiné pedig egy dühös levelet, amelyben "szerencsétlen, tájékozatlan lúd"-nak nevezte riválisát. Kosztolányi mindent fel akart adni a szerelem hevében - de kiért is?

Radákovich Mária hús-vér nő volt, Kosztolányi előtt is, Kosztolányi után is. Volt saját élete, férje, akitől a költő annyira félt, hogy még a sötétítőfüggönyöket is behúzta házuk ablakain - e könyvből az is kiderül, miért. Kosztolányit is jobban megértjük, ha megismerjük azt a nőt, akit szeretett.

A kutatás egy pontján azonban kiderült, hogy Kosztolányinak a felesége és Mária mellett volt egy harmadik kapcsolata is. Ez a rejtélyes viszony húsz évig tartott, tehát közel annyi ideig, mint a költő házassága Harmos Ilonával. Bennfentes szemtanúk véleménye szerint pedig éppen ez a titkos kapcsolat segített Kosztolányinak túlélni a házasságban eltöltött éveket. Ráadásul Kosztolányi egyik legismertebb regényének ihletője is ő.

Ez a kötet róluk szól, a Kosztolányit élete végén körülvevő nőkről. Ha nem lettek volna ők, Kosztolányi sem vált volna azzá a kiemelkedő irodalmi nagysággá, akit ma ismerünk.

BÍRÓ-BALOGH TAMÁS a rá jellemző olvasmányossággal, mégis sziporkázó szellemességgel, alapos szakmaisággal mutatja be Kosztolányi Dezső életének legutolsó korszakát, amelyről eddig úgy hittük, hogy mindent tudunk. De elképzelhető, hogy e pillanatig csak "éjen és homályon át" láttuk, most viszont teljes fényben.

2020. március 29-én 135 éve született KOSZTOLÁNYI DEZSŐ költő, író, műfordító, újságíró

A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotója volt, a magyar PEN Club első elnöke. Művészi életútját három korszakra szokás osztani, az utolsó a leggazdagabb, ekkor írta híres novelláskönyveit - például az Esti Kornélt - és regényeit, az Édes Annát, a Pacsirtát és a Néró, a véres költőt, a legérdekesebb azonban az első, mert pályakezdése egyáltalán nem volt szokványos.

A legnagyobb irodalmárok általában már zsenge gyermekkorukban tanúbizonyságot tettek képességeikről, nem úgy Kosztolányi. Tizennégyévesen kezdett olvasni is - mások ilyenkor már túl voltak kötetnyi diákversen - igaz viszont, hogy attól fogva falta a könyveket. Késői érettségét nehéz gyermekkora is indokolta, nem véletlenül lett első alkotói korszakának kiemelkedő alkotása A szegény kisgyermek panaszai. Beteges és rendkívül félős gyerek volt, édesapja a családi könyvtár lexikonában összeragasztotta a "félelmetes" oldalakat, de a vásott kis kölyök szétfejtette a lapokat, és meglátta a csontvázat. Több se kellett, attól fogva félt a könyvektől is. Mikor azonban végre leküzdötte félelmeit, hamar bebizonyította, hogy született tehetség, már az iskolában igazi virtuóza volt a magyar nyelvnek. Tanárait halálra bosszantotta szellemes nyelvi fordulataival; "Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton. Született Monokon" - kezdte történelem feleletét, de tanára nem méltányolta a humorát, s végül ki is csapták az iskolából.

Remek humora volt, legendás párost alkottak Karinthy Frigyessel, állandóan egymás megtréfálásán törték a fejüket. Egyszer Kosztolányi felbérelt egy csomó gyereket, és elküldte őket autogramot kérni Karinthytól. Aztán azok a megbeszéltek szerint megkérdezték tőle:: "Ja, maga nem Kosztolányi, akkor nem is kell". Nyelvi tréfái a sírig elkísérték, amikor a gégeráktól már beszélni sem tudott, feleségének azt írta egy papírra, amikor az kicserélte torkán a gézkötést: Gézcsókom. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.