Nagy eseménynek vagyunk tanúi - építészeti monográfia jelenik meg kicsiny hazánkban. Miközben a szakácskönyvek dömpingje és a rózsaszínnél kissé erősebb színezetű szerelmes irományok (a pornóról nem is beszélve) elöntik a piacot, néha fel-felüti a fejét valami olyasmi, amely Magyarország szellemi-művészeti múltjáról szól.

Ilyen Szénássy Árpád Feszty Adolfról írott könyve.

Több okból is esemény ez a könyv. Nevezetesen:
1.) egy historizáló építész pályáját tekinti át,
2.) egy olyan (historizáló) építész pályáját tekinti át, aki a KisMagyarország határain kívül született,
3.) a könyv szerzője szlovákiai (felvidéki) magyar.

Az első pont vonatkozásában megjegyzendő, hogy a legnagyobb szabású építőművészeket kivéve (Ybl Miklós) híján vagyunk a monográfiáknak. A második pont szintén fontosnak tűnhet. Arról van szó, hogy Szénássy Árpád (mellesleg rév-komáromi alpolgármester) szívén viseli a szlovákiai (felvidéki) magyar építészeti kultúra és múlt sorsát. Akkor ismerkedtünk meg, amikor még fel sem merülhetett egy ilyen kaliberű (magyar) ember ilyetén pozícióba kerülése.

Akkor találkoztunk, amikor szó sem lehetett arról (és azóta sem), hogy a Kelet-szlovákiai Művészeti Múzeum (Kassa) magyar anyagát kutathassuk.

Nagy szükségünk van arra, hogy a (jelenlegi) határainkon kívül eső építészeti emlékekkel tartsuk a kapcsolatot. Kevés olyan kutatóval találkoztam, aki ezt szívén viselné.

Szabadkán vannak, Erdélyben alig, Kárpátalján nem tudom, Felvidéken (Szlovákiában) pedig alig vannak olyan emberek, akik megvilágítanák a korszak magyar építészetének vonulatait.

Ezért is fontos Szénássy Árpád monográfiája, amely pontos képet ad az építőművész pályájáról. (Hadik András)