Új jelszó kérése
Kreativ könyvkereskedés

Ha egy kiskereskedő szeretne szaküzletében könyvet árulni

csak szól nekünk

és mi kitaláljuk azt is, hogy

mit szeretne.

Facebook
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Pénznem váltás
Házhozszállítás

Termék részletek


Etruszko-korinthosi vázafestészet - 100 éve született SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY

ÚJ
használt, antikvár könyv
Raktárkészlet: 1 db
Etruszko-korinthosi vázafestészet - 100 éve született SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY
  • Etruszko-korinthosi vázafestészet - 100 éve született SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY
  • Etruszko-korinthosi vázafestészet - 100 éve született SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY
540 Ft

2018. július 16-án 100 éve született SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY régész, irodalom- és művészettörténész, az ókori görög és római kultúra kiváló ismerője, számos könyv -  például a kétkötetes A görög művészet világa - szerzője. Szerteágazó tudományos tevékenységet folytatott, az etruszk-korinthoszi vázafestészetnek világszerte megkerülhetetlen szakértője volt, de értett mindenhez, ami kapcsolódott az ókorhoz. Egyszer egy külföldi múzeumban sétálgatva az egyik tárlóban kiállított tárgyakat figyelve ő fedezte fel, hogy a Seuso-kincs pannoniai eredetű. (KalPress)



A Magyar Narancs vele készített interjúja itt olvasható:

http://magyarnarancs.hu/belpol/elvezet_es_kotelesseg_-_szilagyi_janos_gyorgy_okortudos-64263


Az alábbi beszélgetés a Szabadság című kolozsvári napilap 2011. július 29-i számában jelent meg.

János György Szilágyi (1918 - ) is a leading scholar of etruscology and Greek vasepainting. As a student of the world famous historian of Religion, Károly Kerényi, he became the member of the Stemma group, where many of the leading Hungarian intellectuals and classical scholars of the 30's met together in the house of Kerényi. After five years of hostage, Szilágyi became museolog in the Museum of Fine Arts in Budapest, where he worked more than 50 years. Member of many international and Hungraian scientific associations and organizations, he has more than 500 publications.

Szilágyi János György (1918 - ) a magyar ókortudomány doyenje, az etruszkológia és görög vázafestészet nemzetközi hírű kutatója. A neves vallástörténész, Kerényi Károly tanítványaként indult a pályán, amelyet azóta is „religio academici-nek”, a tudós vallásának tekint. Pályafutása mára már egybeforrt az ókori művészettörténettel és a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményével, melynek több mint fél évszázada vezetője illetve kutatója. Neve nemcsak a közel félezer tanulmányán hirdeti a magyar ókortudomány aranykorszakát, de a figyelmes olvasók ott találják a Devecseri Gábor fordította Odüsszeia előlapján is.

Egy olyan korban kellett pályát választania, amikor az ókortudomány még egységes keretben magába foglalta a klasszika – filológiát, régészetet és művészettörténetet is. Hogyan lett „vallásává” az ókorkutatás?

A hivatásom – ha használhatjuk ezt a fogalmat ebben az esetben – nem én választottam, sokkal inkább az választott engem. Édesapám korai halála után édesanyám nevelt bátyámmal, Szilágyi Bandival együtt. Testvérem korán eldöntötte, hogy a filológiát választja hivatásául, így lett a pesti egyetem latin – görög – magyar szakos hallgatója. Anyám jogi pályára szánt, mondván a családban elég egy klasszika –a filológus. Jómagam a patinás Lónyai Utcai Református Gimnázium diákjaként ugyanakkor korán beleszerettem a latinba és a klasszikus auktorokba, hisz ott olyan neves és ma már ritkaságszámba menő műveltségű tanárok oktatták magas fokon ezt a diszciplínát, mint a jól ismert Plutarkhosz fordító, Máthé Elek.Testvérem révén ismertem meg még egyetemi éveim előtt csoporttársait és barátait, Devecseri Gábort és későbbi mesteremről, Kerényi Károlyról is tőle hallottam először.Bátyám korai halála után aztán úgy döntöttem, hogy ugyanarra a pályára lépek: beiratkoztam latin – magyar szakra.

1936 -1940 között a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, majd doktorandusza. Hogyan jellemezné az akkori ókoroktatást?

Siralmas volt. Nemcsak ahogyan, de azok is akik oktattak kívánnivalót hagytak maguk után. Az „ókoroktatás” akkor elsősorban filológiai képzést jelentett a XIX. századi német hagyományokhoz igazodva. A klasszikus ókori nyelveket ugyan nagynevű szakemberek oktatták – a latint Huszti József, a görögöt Moravcsik Gyula – de egyikük sem volt a szó szoros értelmében vett ókortudós, előbbi sokat bírált műfordító, utóbbi bizantinológus, középkorász volt. Jómagam is latin – magyar szakon végeztem, doktorimat latin filológiából szereztem, amely később Atellata címen jelent meg.

Az egyetemi évek alatt mindössze két tanár ragadott el személyiségével és tehetségével, az egyik a vallástörténeti magánórákat tartó Kerényi Károly, a másik a kolozsvári származású klasszika – filológus, Ivánka Endre volt, akinek Arisztotelész szemináriumain nemegyszer Devecserivel ketten vettünk részt. Kiemelkedtek még Alföldi András epigráfiai és numizmatikai kurzusai is, amelyeket önszorgalomból látogattam. Az ő és Kerényi hatására, de nem utolsó sorban személyes meggyőződésemből fakadva kezdtem az ókor forrásait – tárgyiakat és írottakat – egységes keretben szemlélni és emiatt vettem fel rendkívüli tantárgyként a görög nyelv és régészet szakot.

Szakmai és személyes pályafutását is nagyban meghatározta a magyar ókortudomány mestere, generációk paidagogosa, Kerényi Károly. Hogyan hatott a Stemma Kör a magyar ókortudomány XX. századi alakulására?

Kerényiről először testvérem, Szilágyi András révén hallottam aki kitörő lelkesedéssel mesélt a sajátos hangnemben, egyedi módon előadó pécsi tanárról, aki péntek esti óráira egy vaskos Horatiussal a hóna alatt utazott hetente Budapestre, ahol előadásai közösségi élményekké váltak amelyek nemcsak a legkülönbözőbb fakultások hallgatóit, de a kor vezető értelmiségeit is nagy számmal vonzották. A lakásán rendezett Stemma Körökön legjobb tanítványai vettek részt, de jelen volt néha baráti körének néhány tagja, így Szerb Antal vagy Németh László is. Ezeken az estéken nemcsak egyszerűen antik szerzők műveit olvastuk, de itt kerültek bemutatásra első tudományos munkáink is, amelyeket együtt vitattunk meg Kerényi felügyelete alatt. Bár 1948- as magyarországi távozását követően tanítványai közül néhányan elfordultak nézeteitől, szellemi és emberi hatása bizonyítottan jelen volt a XX. századi magyar ókorkutatás vezető alakjainak munkásságában. Én azon kevesek egyike lehettem, akiknek sikerült végig jó kapcsolatot ápolnom mesteremmel, akire sajnos jellemző volt, hogy baráti kapcsolatait szakmai mércével mérte, így sok emberrel megszakította kapcsolatát.

Hogyan került a neve a Devecseri Gábor fordította Odüsszeia előlapjára?

A homéroszi eposzok fordítójával, a mindig üde Devecserivel már középiskolás korom óta baráti viszonyban voltam és ez a kapcsolat megmaradt korán bekövetkezett haláláig. 1942 –ben, nem sokkal a doktori védésemet követően zsidó származásom miatt öt éven át kényszerültem hadifogságra egy ukrajnai acélgyárba. Bár a körülmények szörnyűek voltak, egyetlen reménységem egy Horatius kötet volt, amelyet aztán az NKVD elkobozott. 1946 után aztán Rényi Alfréd matematikus barátom jóvoltából Leningrádból néha érkezett néhány ókori auktornak a középiskolások számára készült kötete. Így vészeltem át a hadifogságot Sallustiussal, Liviussal és Caesarral. Devecseri ekkor fejezte be az Odüsszeia fordítását és barátságunk jeléül írta az előlapra a nevem és az eposzi dedikálást a „hős és bátor férfiúnak”. Hazatértem után aztán Devecseri legtöbb munkájának –így a halála után megjelent és máig befejezetlen Plautus sorozatnak is - én lettem a lektora.

A kommunizmus nemcsak Kerényi és Alföldi, de a magyar ókortudomány sorsát is megpecsételte. Hogyan vészelte át ezt a korszakot?

Kerényi Károly már a harmincas évek végén a Huszti József vezette értelmiségi kör célpontja lett ám a végső csapást azonban az új politikai irányzat, a kommunizmus térhódítása és Lukács György megsemmisítő cikke adta, aki a fasizmus szekértolójának nevezte Kerényit. Alföldi még 1947–ben elhagyta az országot.

Én ekkor tértem vissza a szovjet hadifogságból egy országba, amely pont ekkor tért kommunista utakra. Az útkeresést Dobrovits Aladár, a neves egyiptológus könnyítette meg, aki maga is megjárva a francia hadifogságot az Antik Gyűjtemény felelőse lett. Az ő felajánlására vállaltam el a muzeológusi munkát amelyet kezdetben egy asztalnál, egy telefon mellett kellett végeznem. Később autodidakta módon váltam az Antik Gyűjtemény szakértőjévé. Bár több mint húsz éven át még filológusnak tartottam magam, akkor vált nyilvánvalóvá számomra, hogy bár az ókor kutatásához mindennemű forrás ismerete szükséges, kutatni csakis egy szűkebb forráscsoportot lehet behatóan és részletesen.

1947 óta dolgozik a Szépművészeti Múzeumban az Antik Gyűjtemény főmunkatársaként, 1951 -1992 között igazgatójaként ahol számos nemzetközi kiállítást szervezett. Számos tanulmányában foglalkozott a máig virágzó műemlék-kereskedelemmel és hamisítással is. Mennyire van jelen Magyarország ebben az folyamatban?

Nem hinném, hogy Magyarországon az antik tárgyak hamisításának nagy kultúrája lenne, de a Szépművészeti Múzeumban töltött éveim alatt számos olyan tárggyal találkoztam, amely hamisítvány volta ellenére bekerült a gyűjteményünkbe külföldi vagy hazai kereskedők révén. Az antik tárgyak hamisításának és fekete piacának óriási piaca van mind a mai napig és ebben a munkában külföldön gyakran szakemberek is segédkeznek. Hisz egy tárgy másolása révén a hamisítóból valamilyen szinten művész, „szakember” kell váljon, ha jó munkát akar végezni.

Könyvein generációk művelődtek és ismerhették meg az ókoriak színes világát, míg tanítványai ódákat zengnek ma is kurzusairól. Van –e recept egy távoli kor megismertetésére?

Sosem készültem előre az óráimra. A Szépművészeti Múzeumban legtöbbször filológus, történész vagy régészhallgatóknak tartottam heti két órás kurzusokat ókori művészettörténetből. Legtöbbször olyan témákat választottam, amelyekkel abban az időben foglalkoztam. Emlékszem, hogy 1968–ban egy bostoni kiállításon megpillantottam egy Isztambulból származó gyönyörű görög szobrot, amelyről hazatértem után fél évig beszéltem hallgatóimnak. Évekkel később egyik tanítványom még emlékezett a műalkotásra és a múzeumi kurzusokra.

Mindig azt vallottam, hogy a tehetséget vonzza a tudásvágy, így egy tanárnak legfőbb és egyetlen feladata, hogy meséljen és átadja, amit tud.

 

  • Szilágyi János György
    Etruszko-korinthosi vázafestészet
    Apollo Könyvtár 6. sorozat
    Kiadó: Akadémiai
    Kiadás éve: 1975
    Oldalszám: 283
    ISBN: 9630506904

    jó állapotú antikvár könyv

  • Raktárkészlet
    1 db
    Cikkszám
    221831
    Státusz
    ÚJ    használt, antikvár könyv    
Webáruház készítés