Mario Del Monaco közel négy évtizeden át énekelt a világ legjelentősebb operaszínpadain, Japántól Amerikáig, a Szovjetuniótól Buenos Airesig. Sikert sikerre halmozott, hírneve, sőt nimbusza csak a legnagyobbakéhoz hasonlítható. Tudatosan építette, formálta, csiszolta művészi egyéniségét, eklekticizmus helyett saját arculatot alakított ki magának. Kezdetben elsősorban olyan operák szerepeit énekelte, mint – többek között – a Bohémélet, Pillangókisasszony, Bajazzók, Tosca, Turandot, Álarcosbál, majd ezt a repertoárt fokozatosan egészítette ki drámaibb-hősibb szerepekkel, melyekben a legemlékezetesebb alakításait nyújtotta: Otelló, Norma, Trubadúr, Aida, Andrea Chénier, Lohengrin és A walkür. Mario Del Monaco Otellója legendás volt – ilyen elsöprő erővel, ilyen belső tűzzel senki más nem alakította ezt a figurát. 427 alkalommal énekelte (többek között Budapesten is) ezt a rendkívül igényes szerepet, ami mér önmagában is egyedülálló teljesítmény.

A csodálatos életpálya történetét most első kézből olvashatják. Az önéletírásból rokonszenves, melegszívű, jó humorú egyéniség bontakozik ki előttünk. A pályakezdés immár mulatságosnak tűnő viszontagságai nem egy tanulsággal szolgálhatnak induló énekesek számára. A művész színesen eleveníti meg fergeteges sikerű fellépéseinek számtalan különböző színhelyét. Ragyogó pályájának egyik legintenzívebb korszaka a New York-i Metropolitanben eltöltött tíz esztendő. Érzékletes portrét fest pályatársakról is, például a két nagy vetélytársról, Maria Callasról és Renata Tebaldiról. Mario Del Monaco sokoldalúsága is tanulságos: szívesen és sikerrel filmezett, festményeiből számos kiállítást rendeztek. Művészi pályája töretlen ív, melynek lezárultával világhírtől övezve, elégedetten vonulhatott vissza.

Mario Del Monaco hangfelvételeinek élményt adó kiegészítője a művész önéletrajza, melyhez a fordító érdekes magyar vonatkozású fejezetet fűzött.