A francia főváros már a közelgő világkiállításra készül. Az elismert építőmérnök, Gustave Eiffel úgy gondolja, ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy egy, a londonihoz hasonló, föld alatt vezető vasútvonal épüljön a városban. Egy nem várt találkozás azonban megváltoztatja a terveit.

Adrienne a zsúfolt szalonban úgy libben elé a múlt ködös távolából, mint egy jelenés. Közel harminc éve ismerkedtek meg, Eiffel első munkáinak egyikén, a lány szülei azonban ellenezték a kapcsolatukat. A nő immár egy közismert újságíró felesége, a mérnök pedig még egy boldog házasság után is keserű emlékekkel gondol vissza az elválásukra. Az újbóli találkozás azonban új lendületet ad terveinek, a „vasmágus” a föld mélye helyett immár Párizs egét akarja meghódítani.

Míg a lakosság egy része – a statikai veszélyekre hivatkozva – ellenzi a háromszáz méter magas vasmonstrum megépítését, a támogatói a nemzet visszanyert önbizalmának megtestesülését látják a toronyban. Eiffelt azonban valami egészen más hajtja. Egyetlen célja, hogy méltó emléket állítson az imádott nőnek, amihez immár megtalálta a tökéletes formát is. Ahogy a monumentális A betű az ég felé tör, szerelmük egén minden korábbinál veszélyesebb viharfelhők gyülekeznek…

A regény Martin Bourboulon filmje, Caroline Bongrand eredeti forgatókönyve, valamint Caroline Bongrand, Thomas Bidegain, Martin Bourboulon, Nathalie Carter és Martin Brossolet dialógusai alapján íródott.

Részletek Adatok 190 éve született GUSTAVE EIFFEL

Nicolas d'Estienne d'Orves
Eiffel
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 304
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634526629

Szerző
Nicolas d'Estienne d'Orves

Cím
Eiffel

ISBN
9789634526629

Cikkszám
438973

Státusz
ÚJ

2022. december 15-én 190 éve született GUSTAVE EIFFEL francia mérnök

Minden nagyvárosnak megvan a maga szimbóluma, ami Budapestnek a Parlament, vagy a Halászbástya, az Párizsnak az Eiffel-torony. A 300 méter magas, 9700 tonnás építményt Eiffel tervezte, s annak idején olyan rondának tartották, hogy a világkiállítás után le akarták bontani, annak ellenére, hogy akkoriban az volt a világ legmagasabb építménye - ezt a címet egyébként negyven éven át viselte büszkén. Szerencsére megkegyelmeztek neki, s ma már a francia főváros jelképe.

Magának Eiffelnek viszont nem kegyelmeztek irigyei, belekeverték a hírhedt Panama-botrányba, azzal vádolva meg, hogy a csatornához szállított vasszerkezetei silány minőségűek voltak, s ezért a bíróság kétévi börtönre és 20 ezer frankra büntette az akkor már a francia akadémia tagjává választott mérnököt. Hogy jogosan-e, azt már nem lehet kideríteni, de némi kétkedésre adhat okot, hogy minden építménye áll ma is - persze amit nem romboltak le készakarva -, ő csinálta például a New York-i Szabadság-szobor hordszerkezetét is, és nincs vele semmi baj ma sem. Eiffelnek különben Magyarországon is megtekinthető két munkája: a Margit-híd egy része és a Nyugati-pályaudvar.

Eiffel egyébként sokoldalú ember volt, csak életművének más részeit teljesen elhomályosítja híres tornya. Pedig egyik úttörője volt a sűrített levegő felhasználásának, és jelentős aerodinamikai kutatásokat végzett a repülés hőskorában. Legtalálóbban talán Le Corbusier értékelte munkásságát: "Szenvedett, ha nem alkothatott szépet. Számításait mindig csodálatra méltó arányérzéke vezette, s megoldásai mindig az elegancia mintaképei." (Kalendárium Press)