Ecce homo - 175 éve született MUNKÁCSY MIHÁLY

Egy regény, melyben szemtanúi lehetünk az Ásító inas, a Golgota vagy épp az Ecce homo megszületésének. Munkácsy Mihály regénye ez, amelyben megelevenedik a 19. század miliője a békéscsabai asztalosműhelytől a bécsi, düsseldorfi és párizsi festőműtermekig, a magyar pusztától a fényes francia palotákig.

„Családunk nagyrabecsülése Munkácsy művészete iránt nemcsak a nagyapámhoz, Harsányi Zsolthoz, a Munkácsyról szóló regény, az Ecce homo írójához vezethető vissza. A Munkácsyhoz fűződő kapcsolataink gyökerei nagyapám nagyapjához, Harsányi Pálhoz vezetnek. Harsányi Pál, mint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója, az 1860-as években egyik első és lelkes támogatója volt az ifjú Munkácsy Mihálynak. Nagy megtiszteltetésnek tartom és örömmel tölt el, hogy Munkácsy Mihály művészetét most az Ecce homo 21. századi kiadásával ünnepelhetjük.” (Dr. Harsányi Zsolt)

2019. február 20-án 175 éve született Munkácson MUNKÁCSY MIHÁLY festő, a magyar művészet történetének egyik legnagyobb alakja. Árvagyerek volt, rettentő szigorban a nagybátyja nevelte fel, aki a legkevésbé sem értékelte művészi érdeklődését. Amint Ásító inas című képe is mutatja, fiatalon asztalosinas volt, ám a festmény kicsit csalóka, mert neki speciel nem sok ideje maradt ásítozni, mestere igen keményen fogta, ütötte-verte, testi és lelki megaláztatásai egész későbbi életére kihatással voltak. De szerencséjére hamar kibontakozott tehetsége, huszonötéves korában már hangos sikert aratott Párizsban Siralomház című képe, egy műkereskedő azonnal le akarta kötni minden, későbbi életében megfestendő alkotását. Az elismerés hatására le is telepedett Párizsban, s olyan monumentális remekművek kerültek ki ecsetje alól, mint a Milton, a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és Ecce homo. Igazi festőfejedelem volt, fényes háza állt az avenue Villiers-en, amely minden pénteken a párizsi művészeti élet központja volt, ott látta vendégül kora hírességeit, akik igen nagyra tartották Monsieur Münkakszi-t. Az első világhírnevet szerzett magyar festőként tért haza, hogy a millenniumi ünnepségekre megfesse a Honfoglalást, amely azonban óriási botrányt kavart, mert a honfoglaló vezéreket korának vezető politikusairól mintázta - Árpád vezért például Tisza Istvánról -, aki előtt a festményen szlávok hajtanak fejet, amiért meg a szláv államok támadták. Ezt azonban már nem bírta gyenge idegrendszere, elhatalmasodott rajta elmebaja, s élete utolsó éveit szanatóriumban töltötte. Ott halt meg az egykor ünnepelt "palotás festő", akinek hajdani párizsi gulyásvacsoráiról legendák születtek. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.