E könyvben azt hangoztatom – írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve –, hogy a régi „konzervatív” és „liberális” kategória szinte teljesen elavult. A „jobb-” és „baloldal” nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A „baloldal” szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a „fejlődés” támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet – összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt.
