Dávidkáné - 155 éve született GÁRDONYI GÉZA

A kisregény a millennium hazafiúi kardcsörtetésétől megcsömörlött, az igazi történelemhez menekülő író műve. Az Egri csillagok melléktermékeként íródott a kék szemű Dávidkáné története. A cselekmény valóságos magja, hogy az író gyermekkori szerelmét hasonleső szülei egy Dávidka nevű módos paraszthoz kényszerítették. Történelmi alapját pedig egy nagykőrösi boszorkányper aktái adták.

A történet a török időkben játszódik, főszereplői Kis Andor, aki apja vétkét jóváteendő szegődik Kőrös város szolgálatába és Tegzős Ilona, aki nevelőszülei egy módos gazdának, Dávidkának adnak el feleségül. A két fiatal nem élhet nyugodtan, Andort apja vétke miatt nem nézik jószemmel, Ilona pedig boldogtalan férje mellett. Házasságtörés vádjával – igaztalanul – kínpadra vonják mindkettőjüket, ők azonban megszöknek, sőt a legény megöli kínzóját. Tette miatt törvényen kívülivé válik, vissza kell térnie a lakatlan szigetre, ahol eddig élt. Az író a történet végén átlép a realitáson és szinte népmesei igazságot szolgáltat: Ilonát, aki a folyóba veti magát, a víz éppen kedvese karjaiba sodorja. Ez a kisregény is élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

2018. augusztus 3-án 155 éve született GÁRDONYI GÉZA író, költô, akadémikus. Sokáig kínzó szegénysége ellenére reményteljesen indult pályája, hamar felfedezték irodalmi tehetségét, s ô is meglelte örömét munkáiban, egyedül az elsô szerelemmel fogott mellé, de azzal aztán alaposan. Huszonkétévesen nagy lelkesen feleségül vette egy falusi pap unokahúgát, ám a tizenhatéves csitri nem úgy képzelte a házasság intézményét, mint a komoly terveket szövögetô fiatalember, ténylegesen mindössze egy hónapig éltek együtt, s úgy elmérgesedett köztük a viszony, hogy évtizedekig még elválni sem tudtak - bár gyermekeik azért születtek. Félresikerült házassága egész életére szinte nôgyűlölôvé tette, s mivel egyébként sem volt megbékélve az emberiséggel, Egerbe menekült, ahol különc visszavonultságban írta remekműveit, az Egri csillagok, az Isten rabjai vagy A láthatatlan ember című máig népszerű regényeit. A magány nem tett jót neki, teljesen elszakadt a való világtól, misztikus ábrándokat kergetett, sôt, az a kiváló hazafi, aki félig németként egykor a Gárdonyi nevet azért vette fel az eredeti Ziegler helyett, hogy büszkén vállalt magyarságát eképp is bizonyítsa, még azt is fontolgatta, hogy áttér a buddhista hitre. Barátaitól is elszakadt, ô marta el ôket, nagy ember lévén azonban tudta, hogy ki a hibás. Halálos ágyán meghagyta, hogy a nevében kérjenek elnézést tôlük. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.