Bolygótűz - 255 éve született BIHARI JÁNOS

A szerző a magyar verbunkos-zene három nagy mesterének (Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal György) életét egységes történetbe, egységes korképbe foglalta össze. Jól érzékelteti a három muzsikus közös sorsát; összeütközésüket az értetlen környezettel, a búfeledés keresését, amely kettőjüknél iszákossággá, elzülléssé fajult. Ennek oka az elmaradott magyar társadalom volt, amely nem tekintette napi élete szerves részének a nemzeti muzsikát, és nem is vállalkozott annak fenntartására, támogatására. Ezért kellett minden nemes törekvésnek és a verbunkoszene három kiváló képviselőjének is feltétlenül kátyúba jutnia. Barát Endre regénye azonban nem áll meg e szomorú igazság feltárásánál, hanem hitet tesz a magyar kultúra akkoriban elindult fejlődése mellett is.

2019. október 21-én 255 éve született a Pest megyei Abonyban BIHARI JÁNOS cigányprímás. A verbunkos stílus talán leghíresebb képviselője volt, hegedűjátékának virtuozitása mindenkit lenyűgözött. A legelőkelőbb nagyúri körök is szívesen hívták muzsikálni, játszott angol hercegeknek és orosz nagyhercegnőknek, részben ő szolgáltatta a talpalávalót Karolina Auguszta királyné pozsonyi koronázásakor és a híres bécsi kongresszuson. Honfitársai egyenesen rajongtak érte, sokra becsülte például művészetét Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel és Széchenyi István, de a zenéhez jobban értő Liszt Ferenc is csodálattal adózott művészete előtt. "Bihari a cigány művészet hírnevét a legmagasb tetőpontra vivé" - írta a világhírű zeneszerző, akinek zenei fejlődésére is nagy hatást gyakorolt, amikor fiatalon elámult Bihari játékán: "Mint egy szesztüzes essentia cseppjei, úgy hatottak ezen varázshegedű hangjai füleinkre" - emlékezett később Liszt. Beethoven lelkét szintén megérintette muzsikája, sőt egyik dallamát fel is használta István király nyitányában. Dallamait egyábként ő maga nem tudta rögzíteni, a kottaíráshoz ugyanis egyáltalán nem értett, mintegy nyolcvan szerzeményét nála zeneileg műveltebb muzsikusok jegyezték le. De Bihari a korabeli magyar zene leghíresebb reprezentánsa volt, amikor Ferenc császár meghallotta játékát, nagy lelkesedésében azonnal felajánlotta neki, hogy nemesi rangra emeli, Bihari azonban népszerűsége csúcsán is megmaradt egyszerű, rokonszenves cigányembernek, s visszautasította a páratlan megtiszteltetést. A maga közvetlen módján így szabadkozott az uralkodó előtt: "Hát karddal az oldalamon hogyan néznék a banda szemébe?" (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.