Az idő és a pénz ára Babilóniában

Az ókori Mezopotámiában a legfontosabb íráshordozók az agyagból készült táblák voltak. Az asszíriológia tudományának születése óta több ezer olyan agyagtáblát tártak fel a régészek, és hoztak nyilvánosságra a kutatók, amelyek fényt vetnek az ókori Kelet gazdaságának részleteire. Ez a forrásbázis szinte kimeríthetetlen lehetőségét kínálja az assziriológusoknak, hogy megismerjék, elemezzék és bemutassák Babilónia és Asszíria gazdaságtörténetét. Ezen források között Mezopotámia szinte minden korszakából bőségesen rendelkezünk kölcsönről szóló okmányokkal.

Könyvemben olyan Kr. e. 1. évezredbeli újbabilóni gazdasági forrásokat vizsgálok, amelyekben ezüstöt mint pénzt kamatra adtak kölcsön. Kutatásomba több mint hatszáz olyan újbabilóni és későbabilóni ezüst hitelszerződést vontam be, amelyek valamilyen formában a kamattal kapcsolatosak. Ezek lehettek olyan megállapodások, amelyekben a tőkét kamattal együtt kellett visszafizetni, de a kamat fizetése helyett az adós felajánlotta valamilyen más, bevételt hozó vagyonát egyfajta kézizálogként, vagy lehettek olyan szerződések, amelyek azt rögzítik, hogy éppen kamatmentesek. Igyekeztem több szempontból bemutatni azokat az agyagtáblákat, amelyek kamatozó kölcsönszerződéseket tartalmaznak. Többek között vizsgálom, hogy milyen kamatláb szerepelt bennük, van-e valamilyen sajátosság, ami miatt a kamat hol magasabb, hol alacsonyabb, mikortól és milyen gyakran kellett kamatot fizetni, esetleg vezethetett-e a társadalom eladósodásához a kamat használata. A fejezetek között több akkád nyelvű kölcsönszerződést is lefordítottam magyar nyelvre, hogy az olvasó is megismerhesse a források természetét.