Alvók futása - 100 éve született SZABÓ MAGDA

Gyerekek és idősek: emberek útjuk kezdetén és végén. Emberek, akikről az út közepén járók, a szüntelenül dolguk után futók gyakran alig vesznek tudomást. Emberek, akik szeretetre és törődésre vágynak, de nemegyszer hiába: ők Szabó Magda első novelláskötetének főszereplői.

Akik olyan szerényen élnek, akiknek még az elmúlásuk is olyan tapintatos, hogy csak a hiányukból derül ki: nélkülük az élet kizökken medréből, sőt megáll. Akik még nem bizonyíthattak, és nincs is módjuk bizonyítani, így ki szökéssel, ki öléssel reagál. Na és a többiek, akik mindezt csak akkor veszik észre, amikor már késő. Mi, olvasók pedig elszorult torokkal döbbenünk rá, hogy valamennyien úgy cselekedtek, ahogy cselekedhettek, legjobb tudásuk és szándékuk szerint. Ahogy talán mi magunk is cselekedtünk volna: hiszen ahány élet, annyiféle igazság.

Kevés könyv van, amely oly érzékletesen és hátborzongatóan, mégis meghatóan és elgondolkodtatóan mesél eszmélésről-elmúlásról, mint az Alvók futása. Az írónő a tőle megszokott érzékenységgel és empátiával fordul hősei felé, és villantja fel életük drámáját egy-egy sorsfordító pillanatképben.

Szabó Magda minden sora tele van érzelemmel. Szereplői minden elhallgatott, ki nem mondott, ki nem mutatott érzését elénk tárja, borzongató hitelességgel. Örök emberi érzések ezek, melyek függetlenek kortól és időtől. Történetei segítenek megérteni, hogyan működünk bármilyen közösségben, legyen az egy család, egy bérház lakóközössége vagy egy iskolai osztály. Rávezet engem, hogy többfajta nézőpontból lássam a többi embert, és ezáltal megértsem a motivációikat. JAKUPCSEK GABRIELLA

2017. október 5-én 100 éve született Debrecenben SZABÓ MAGDA írónő. Régimódi történet az övé, szinte olyan, mint egy mese, de a mai fiataloknak kicsit nehezen érthető. Mert miként magyarázható az el, hogy miért beszélt a nagypapa gyerekeivel otthon latinul, és hogyan volt képes mind a hét fiát egyetemre járatni. Vagy ki hiszi ma azt el, hogy édesapja esténként az ágya szélén ülve saját meséit mondta neki, esetleg felolvasott az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Édesanyja külön regényt érdemelne, s meg is kapta, úgyhogy bárki ismerheti, ha elolvassa a Régimódi történetet. Iskolaéveiről pedig az Abigél című regényből alkothatunk fogalmat, s akinek nem barátja a betű, az is ismerheti a belőle készült nagysikerű tévéfilmsorozatot. Mária Magdolna Alexia - mert ez a teljes neve - aztán természetesen egyetemre járt, és finnugor nyelvészetből doktorált, ami különösen jól passzolt az egyéniségéhez. Mert azt még nem mondtuk - bár talán mindenki tudja -, hogy tőzsgyökeres debreceni, és szülei nem csak jó magyarnak, de hűséges debreceninek nevelték, gyerekfejjel szent meggyőződése volt, hogy a Jóisten magyar, Jézus Krisztus pedig debreceni, legfeljebb, ha hortobágyi. De ezeket is megírta, csakúgy mint élete nagy szerelmének történetét Szobotka Tiborral. Legendásan nagy szerelem volt az övék, több mint három és fél évtizedet éltek együtt boldogságban, férje 1983-ban bekövetkezett halálakor - amint ő fogalmazott - egy kicsit saját magát is eltemette. 90 éves korában, 2007-ben hunyt el, mivel magas kort ért meg, élete utolsó évtizedeiben a magyar irodalom élő legendájaként tisztelték. De könyvei nagy példányszámban megjelenő, népszerű olvasmányok ma is. És akkor vegyük hozzá, hogy szerinte az édesanyja sokkal jobb író lett volna nála. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.