Akit a mozdony füstje megcsapott - 85 éves MOLDOVA GYÖRGY

A Magyar Államvasutakkal minden hazánkfia kapcsolatban került már valamiként – utasként bizonyosan. A MÁV éppen ezért mindenkinek szívügye, mindenkinek vannak személyes tapasztalatai, s dicséri vagy szidja, áldja vagy átkozza, ki-ki természete és tapasztalata szerint.

Moldova György könyvét már a témája is érdekessé teszi, de igazán izgalmassá az, hogy megmutatja az olvasónak a MÁV belső életét, azt, amit az utas nemigen láthat, talán nem is sejthet. Moldova György meggyőző képet rajzol egy-egy nagyforgalmú vasúti csomópont munkaritmusáról, munkakörülményeiről, a szinte hihetetlen munkabírású vasutasokról, az idősebb és fiatalabb vasutasnemzedék gondolkodásmódjáról, munkastílusáról, mozdonyvezetőkről, fűtőkről, forgalomirányítókról, pályamunkásokról, vasúti mérnökökről, minden rendű-rangú vasutasról.

Felejthetetlen a Záhonyi Átrakó Körzetről, Európa legnagyobb szárazföldi kikötőjéről rajzolt kép: sínpárok beláthatatlan hálózata, érkező és induló vonatok százai mindennap. A gépesített, helyenként majdnem automatizált rakodómunka mellett a hagyományos, sőt ősrégi kézi rakodás, száz és száz áruféleség, Európa minden tájára induló vagonok – lenyűgöző kép.

Moldova György a MÁV tevékenységének minden területét megvizsgálja – nemcsak a forgalmat és a pályafenntartást, nemcsak az árurakodást, és utasszállítást, hanem a betegellátást is, sőt a fejlesztést, a korszerűsítést, aztán a gazdaságtalannak minősített vasútvonalak megszüntetésének minden körülményét is.

2019. március 12-én 85 éves MOLDOVA GYÖRGY író. Alaposan ismeri a magyar valóságot, és a múlt történelmi viharait. Kezdve ott, hogy a nyilas érában a budapesti gettóban várta a családjával egyetemben, hogy elvigyék, de végül Pesten élte meg a gettó felszabadítását. Aztán volt fűtésszerelő, dolgozott az építőiparban és konzervgyárban, javító-nevelő intézetben nevelőként, a filmgyárban dramaturgként - az ő forgatókönyvéből készült a Szerelemcsütörtök -, 1964-ben pedig ahogy akkoriban mondták: szabadfoglalkozású író lett. A régi nagyok nyomdokaiban járt: délelőtt a Hungária kávéházban kezdte, aztán a Kis Lucullus étterembe ment, mert ebédelni is kellett, a napi penzumot pedig a Széchényi Könyvtárban fejezte be. Így születtek szépirodalmi művei, például a Lakinger Béla zsebcirkáló, a Malom a pokolban, Az elbocsátott légió, a Negyven prédikátor, a Ferencvárosi koktél vagy A beszélő disznó. Riportkönyvei viszont teljesen szokatlan módon készültek, nem íróasztal mellett írta őket. Hónapokig járta a helyszíneket, sokszor együtt élt hőseivel, az Akit a mozdony füstje megcsapott, a Magyar atom, a Bűn az élet és A tékozló koldus bekerült a legolvasottabb magyar könyvek közé. Sorozatban adja ki önéletrajzát, amely Az utolsó töltény címmel jelenik meg, és az egyik legnagyobb könyvsikere volt kétkötetes Kádár János életrajza. Ezzel el is érkeztünk életútjának legkényesebb részéhez, sarkos véleménye az előző rendszerről, illetve a mai politikai helyzetről éles viták tárgya, sokan bírálják miatta. Ez azonban mit sem von le életművének értékeiből, és méltán kiérdemelte a Kossuth-díjat. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.