A vágyakozás kora - 115 éve született ARTHUR KOESTLER

"Párizs, az 1950-es évek derekán – itt és ekkor játszódik Arthur Koestler regénye. A fény városára a totalitárius diktatúra fenyegető árnyéka borul. A veszély egyre közelibb, és minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy mi történik majd, ha végül bekövetkezik a katasztrófa. Csak maroknyian készek a küzdelemre; a többieket megbénítja a félelem, a beteges gyűlölet, a cinizmus, a reménytelenség vagy a jámbor és botor optimizmus.

"Koestler bemutatja, miképpen mond csődöt a hagyományos nyugati kommunikáció a totalitárius propagandagépezettel szemben. Ha a Nyugat a puszta védekezésre szorítkozik a rágalmak ellen, amikor azok már beszivárogtak a köztudatba, és megtették hatásos munkájukat, akkor önmagát ítéli vesztésre; rosszabb esetben háborúk, enyhébb változatban választások dőlnek el azon, hogy milyen kommunikációs stratégiát tudnak előállítani a politikai versenytársak. A totalitárius rendszerek többé-kevésbé finomítva, tudatosan alkalmazzák a megtámadás, a védekezésre kényszerítés, a féligazságok terjesztésének és az azok igazságokként való megvillantásának módszereit. S ahol nincsen erős beágyazottságuk a polgári értékeknek, ott nagyobb esélye van a győzelemre annak, aki gátlástalan – ezen a téren a demokráciák mindig hátrányban lesznek a totalitárius rendszerekkel szemben.

Ez a mű nem csak rendkívül bátor politikai mondandói miatt lebilincselő. Nem csak az izgalmas dialógusok egész sorozata miatt, amelyekben ott lélegzik a háború utáni nemzedékek teljes kiábrándultsága. A regény nagyszerűségét a belső pszichológia tökéletessége is adja.

A mű méltatói nem felejtenek el rámutatni arra, hogy noha kulcsregényről nem beszélhetünk, bizonyos szereplők megformálásakor Koestler ismert hírességeket használt föl modellként. Szabadon garázdálkodott a jellemek és viselkedések túlságosan is gazdag tárházában, szétszabdalt bármit, és összevegyítette bármivel. Több mint félszáz év telt el a regény megírása óta; a mai olvasó számára Sartre, Beauvoir vagy Camus alakja a maga fizikai valóságában már eltávolodott, ők már félklasszikussá vált irodalom- vagy filozófiatörténeti személyiségek.

A vágyakozás kora talán a legjobb Koestler-regény, egyesek szerint erőteljesebb, mint a Sötétség délben; hihetetlen erővel mutat meg egy kort, a hitvesztések máig tartó korát. Egy érett és pallérozott elme birkózik a korszak leggyötrelmesebb és legfelkavaróbb kérdésével; az emberi érzelmek tükrében tárja az olvasó elé a totális diktatúra fenyegetésével való szembeszállás alig elviselhető terhének gyötrelmeit." Körmendy Zsuzsanna

2020. szeptember 5-én 115 éve született ARTHUR KOESTLER magyar származású író

A neve alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy magyar emberről van szó, askenázi zsidó családban született Kösztler Artur néven Budapesten. Amikor 14 éves volt, nagyiparos apja a vállalkozását - és persze a családját - Bécsbe költöztette, s ezzel megkezdődött Arthur élethosszig tartó kalandjainak sorozata.

Élete kész kalandregény, ő volt például az egyetlen újságíró, aki egy Zeppelin léghajó fedélzetén átrepült az Északi-sark felett. De dolgozott kibucban Palesztinában, szolgált az idegenlégióban és a brit hadseregben, kalandvágyból belépett a német kommunista pártba, megjárta a Szovjetuniót és a spanyol polgárháború frontjait, a Franco rezsim halálra is ítélte, száz napig ült a siralomházban, mígnem az angolok közbenjárására kiszabadult. De raboskodott ő angol börtönökben is, amelyeket különben melegen ajánlott mindenkinek, s neki volt összehasonlítási alapja bőven. Ha szabadlábon volt, jórészt Angliában élt, s bár a korabeli magyar hatóságoktól nem kapott beutazási vízumot, megmaradt igazi magyar embernek; szerette a focit és a pacalpörköltet.

Egyébként Magyarországra is a kalandvágy űzte volna, hiszen - amint Mikes György írta - barátai figyelmeztették rá: a szovjeteknek van egy listájuk azokról, akiket a legjobban szeretnének eltenni láb alól, és ő az első három között van. Jellemző különben, hogy Koestler, aki háromszor volt a Nobel-díjra jelöltek között is az első három aspiráns között, erre a listára sokkal büszkébb volt. Élete végén Parkinson-kór és leukémia kínozta, s végül 1983-ban a harmadik feleségével együtt öngyilkosságot követett el. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.