Kreativ könyvkereskedés

Ha egy kiskereskedő szeretne szaküzletében könyvet árulni

csak szól nekünk

és mi kitaláljuk azt is, hogy

mit szeretne.

Facebook
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Pénznem váltás
Házhozszállítás

Termék részletek


A vadember - 65 éve hunyt el NAGY LAJOS

ÚJ
használt, antikvár könyv
Raktárkészlet: 1 db
A vadember - 65 éve hunyt el NAGY LAJOS
  • A vadember - 65 éve hunyt el NAGY LAJOS
  • A vadember - 65 éve hunyt el NAGY LAJOS
570 Ft

„A regényről, annak szokásos, évszázados formájáról kedvezőtlen a véleményem. A regénynek van meséje és főhőse. A mese elindul valamely pontról, elérkezik valahová, valami "megoldáshoz”, befejezéshez, közben csűrődik-csavarodik, olyan módon, hogy egészen eltér a valóság ábrázolsásától, az életszerűség helyett merő kiagyalássá válik. A valóságban a folyamatoknak nincs kezdetük és végük" – írja Nagy Lajos a húszas évek derekán, keresve-kutatva e hagyományos műforma megújításának lehetsőségeit. Műhelyvallomás ez, de tükrében a 20. századi modern magyar regény Nagy Lajos-i változatának indíttatására kapunk választ. Nagy Lajos kísérleteiben még megérződik a kívülről árbrázolás hagyománya, az események és folyamatok bemutatásának tárgyszerű , szociográfikus realizmusa, de megszűnik a cselekményépítkezés kötődése a lineárisan érzékelhető és ábrázolható időhöz.

Az 1926-ban írt A vadember Nagy Lajos pályáján belül is kísérleti jellegű. A többször átdolgozott műről maga írja. „…nem éppen tökéletes, sőt stílusbeli, megírási zavaroktól sem mentes, de tele jóindulattal és sok újnak akarásával.” Jóllehet a "sok újnak akarása” itt még megreked a szándék szintjén, de már A vadember is fölcsillantja a később tökélyre fejlesztett Nagy Lajos-i regényforma erényeit: a mozaikokból összeálló totalitást. Az idő itt még a 19. századi regény kedvelt különc hőseit támasztja föl, „különleges sztoriról” is gondoskodik, hiszen a kisvárosi házasságtörő asszony kálváriájáról mint szűzséről valóban csak a port kellett letörölni. De hogy a zsarolással egybekötött szokványos történet mégis megújul, és nyílvánvaló fogyatékosságok ellenére is hamisítatlanul Nagy Lajos-i vá válik, az a cselekmény mellékágaiban föltárulkozó plasztikus társadalomképnek köszönhető.

A Budapest nagykávéház – már a nagy sikerű Kiskunhalom tapasztalataival az író háta mögött – talán a műforma kiteljesedése Nagy Lajos pályáján. Az 1936-ban írott „szimultán” regény egyetlen hónap, az 1935. július 3-tól augusztus 4-ig terjedő rövid időszak társadalmi és politikai eseményeit villantja föl, úgy, ahogyan azokat egy korabeli budapesti kávéház közönsége érzékeli és értékeli. Ebben a polgári, kispolgári és olykor bohém milliőben sajátos fénytörésnek lehetünk tanúi: a makro- és mikrokozmosz, azaz a világ, az ország, a város, és ezen belül is e különös senki földje, azaz a kávéház eseményei, a vendégek (olykor hamis) tudatában tükröztetve interpretálódnak. Nagy Lajos itt is kívülről ábrázol, olyannyira kívülről, hogy handabandázó vagy félszegen sertepertélő, emberi mivoltukban megalázott vagy másokat kegyetlenül megalázó, milliókat csörgető vagy pengős adósságokkal küszködő hőseitől minden részvétet megtagadva csak a szatirikus felhangokat pendítő szkepszis vezeti tollát. „Erjesztő és nyugtalanító könyv!” – mint Remenyik Zsigmond írja róla.

Az 1938-ban keletkezett Három boltoskisasszony már újra szűkebb optikát használ. Az egy évvel korábban írott szociográfus indíttatású műnek, A falu alárcá-nak hatalmas élményanyagát oltja és oldja itt epikus vonalvezetésű fikcióba, művészileg kiérlelve, a Kiskunhalom-ban és a Budapest nagykávéház-ban tökéletesített műforma és megközelítés, valamint a hagyományosan belterjesebb világú remény keresztezésének lehetőségét. A három „dunaszemesi” boltoskisasszony mélylélektani eszközökkel ábrázolt élete és tragédiája olyan vezérfonallá válik az író kezében, melyre fölfűzheti azokat a mozaikszemeket, melyekből az egész falu társadalomképe rajzolódik ki.

2019. október 28-án 65 éve hunyt el NAGY LAJOS író. A XX.  századi magyar prózairodalom egyik kimagasló alakja volt, a Nyugat című folyóirat Árkádia rovatát szerkesztette, 85 éve, 1934-ben megjelent Kiskunhalom című könyve pedig remekmű, a magyar szociográfia úttörő jelentőségű alkotása.  Nagy tekintélynek örvendett, egyedül felesége, Szegedi Boris mert szembeszállni vele. Nagy Lajos még csak udvarolgatott neki, de Boriska már teljesen az "uralma alá vonta". Amikor Nagy Lajos megkapta a Baumgarten-díjat - a vele járó tekintélyes summával egyetemben -, Boriska az első könnyes gratulációk után rögvest a piszkos anyagiakra terelte a szót, s mondván, hogy Nagy Lajos nem tudja beosztani a pénzt, el is vette tőle. "Majd én kezelem - mondta neki -, maga pedig kap öt pengő zsebpénzt naponta." Szegény ki-tüntetettnek alig sikerült az összeget feltornáznia napi hét pengőre. A tréfát félretéve, Nagy Lajos sokat köszönhetett Szegedi Borisnak, mert művészileg értő alkotótársra talált benne - sokszor már nem is tudták melyik novellát ki írta -, ugyanakkor felesége polgári biztonságot teremtett az egyébként igencsak könnyelmű író munkájához. A Szegedi Boris által megkövetelt "pénzügyi fegyelem" persze sok humor forrása volt, sőt, megjelent Nagy Lajos írói műveiben is. Jó példa erre az Oroszlánvadász című novellája, amelyben a főszereplő azért szívja fordítva a cigarettáját, hogy hamarabb elégjen a márkajelzés, miáltal csökken a veszélye annak, hogy felesége rajtakapja drága cigaretták füstölésén. (Kalendárium Press)

 

Kövessen bennünket a Facebookon is!

 

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.

  • Nagy Lajos
    A vadember / Budapest nagykávéház / Három boltoskisasszony
    Kiadó: Szépirodalmi
    Kiadás éve: 1981
    Oldalszám: 466
    ISBN: 9631519708

    jó állapotú antikvár könyv

  • Raktárkészlet
    1 db
    Cikkszám
    735541
    Státusz
    ÚJ    használt, antikvár könyv    
Webáruház készítés