A tragédia születése - 120 éve hunyt el FRIEDRICH NIETZSCHE

1872-ben jelent meg egy huszonhat éves bázeli klasszika-filológus egyetemi tanár, Friedrich Nietzsche műve a görög tragédiáról. A könyv azonban tudatosan átlépte az ókortudomány kereteit: nem pusztán a görög kultusz és tragédia újszerű értelmezését adta, hanem schopenhaueri fogalmakkal a művészetet állította az emberi létezés középpontjába, Richard Wagner zenedrámáját pedig úgy mutatta be, mint a görög tragédia modern újjászületését, s ezzel az egész modern kultúrát megújító eseményt. Nietzsche első műve döntő hatást gyakorolt szerzője sorsára is: a könyv kiváltotta viták nyomán fokozatosan eltávolodott a filológiától és filozófussá vált, de olyan filozófussá, aki úgyszólván az ókori görögöknél végezte filozófiai iskoláit.

A tragédia születésében és a bázeli korszak műveiben felfedezhetjük Nietzsche nagy filozófiai kérdéseinek csíráit: mik az alkotó egyén kibontakozásának feltételei, milyen valódi tapasztalatok állnak a morális látásmód mögött, s végül mi a művészet és az igazság viszonya. Első könyvéről írt Önkritikai kísérletében így foglalja össze ezeket a kérdéseket filozófiai "módszerének" jellemzésekor: "a művész optikáján keresztül tekinteni a tudományra, és az élet optikáján keresztül a művészetre".

Válogatásunk A tragédia születésén kívül tartalmaz még olyan, a korszakból származó nem publikált írásokat, amelyek bepillantást nyújtanak Nietzsche bázeli korszakába, köztük A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról című, a nyelv és igazság viszonyát kutató nevezetes tanulmányát.

2020. augusztus 25-én 120 éve hunyt el FRIEDRICH WILHELM NIETZSCHE német filozófus. Pályája fényesen indult, már fiatalon kiváló költő és zeneszerző volt, 25 évesen pedig görög és latin irodalmat tanított a bázeli egyetemen. Alighanem a filozófia történetének egyik legnagyobb gondolkodója lett volna belőle, ha nem kínozza ezer nyavalya, köztük is a legfélelmetesebb, a huszonévesen megkapott vérbaj. A szifilisz okozta idegbaj fokozatosan uralkodott el rajta, és elmebéli állapotának alakulása remekül nyomonkövethető írásain is. Életműve főként attól különösen izgalmas, hogy betegen alkotta, egy egészséges Nietzsche bizonnyal sokkal kisebb hatást gyakorolt volna az utókorra. Mert írásai sokak szerint igazából nem túl értékesek, leghíresebb műve, az "Imígyen szóla Zarathusztra" például Hegedűs Géza szerint "semmit se fejez ki, de azt gyönyörű stílusban teszi". Könyvei nagy népszerűségnek örvendtek, talán mert mindenki azt olvasta ki belőlük, amit szeretett volna. A német nemzetiszocialisták például szellemi elődjüknek tekintették, de nem sokkal többet vettek át tőle, mint a "felsőbbrendű ember", az Übermensch fogalmát. Ennek kifejtésekor Nietzsche már súlyos beteg volt, s csakhamar teljesen eluralkodott rajta az elmebaj. Amikor a nyílt utcán zokogva egy megvert konflisló nyakába borult, bevitték egy tébolydába, de nem volt közveszélyes, így kiadták a családjának. Akkor még Istennek, a világtörténelem legnagyobb gondolkodójának hitte magát - ezért levélben hívta tanácskozásra az európai uralkodókat és a pápát -, de csakhamar már azt sem tudta szegény, hogy ő maga kicsoda. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.

Kövessen bennünket a Facebookon is =  Ókor és könyvek

És csatlakozzon FB-csoportunkhoz = Az ókori görög-római kultúra szerelmesei