A "sétáló szoborral" Amsterdamban találkozik össze Boldizsár Iván. S ez a szobor nemcsak hogy sétál, ráadásul még beszél is: megszólaltatja az írót. Hogy mi a mondanivalója? Erről szól a címadó írás, mely a kötet első ciklusában, a Változó világ-ban kapott helyet. Boldizsár Iván útirajzainak ezen kötete ugyanis számok ciklusára oszlik, s az eddigieknél is sokrétűbb, összetettebb. Az író széles körű tájékoztatásra törekszik: arra, hogy a világ minél több tájára vezesse el az olvasót, s a kor legelevenebb kérdéseivel is szembesítse.

Közben önmagáról is vall: "Annyira együtt élünk a nagyvilággal egyénekként és főképp magyarokként, egy kis nép előrelépő fiai ezen a történelmileg mindig huzatos vidéken, hogy Európa és a nagyvilág lélegzetvételével együtt ver a szívünk. Ha se a láz hőrohama nem ráz meg, se a hidegháború fagya nem dermeszt, nemcsak kedvünk javul, de mintha egészségünknek is ez volna a doktora. Egyes szám első személyben, természetesen, de nem saját érverésem rakoncátlankodásait és megnyugvásait jegyeztem fel, hanem a világét, kicsiét és nagyét, amelyben élünk.”