A névtelen család - 190 éve született JULES VERNE

Alsó-Kanadában az angolok még soha nem voltak olyan elszántak, mint az 1830-as évek végén. Mindenáron angolosítani akarják e területet. A franciák elhatározzák, hogy akár a törvénnyel szembeszegülve is, de útját állják e terv megvalósításának. Jean, a Névtelen – a franciapártiak vezére – a legveszélyesebb helyzeteket vállalva egész életét a függetlenségi harcnak szenteli. Hívei nem sejtik, hogy a hazaszereteten kívül apja bűneiért is vezekel, aki egy korábbi összeesküvés árulója lett. A Névtelen mindenütt ott van, ahol szükség van szervezésre, honfitársai buzdítására. Az angolok vérdíjat tűznek ki fejére, és a legmegbízhatóbb rendőreiket küldik a nyomába. Sikerül-e a Névtelennek megszerveznie az összeesküvést? Vajon elfogják-e? Fény derül-e a kilétére? A fordulatos, izgalmas történet során az olvasók felfedezhetik a Szent Lőrinc-folyam csodálatos, szemkápráztató vidékét.

2018. február 8-án 190 éve született JULES VERNE francia író. Eredetileg tisztviselő volt, majd tőzsdézni kezdett, s a kockázatos ügyletekből általában szerencsésen került ki, úgyhogy szépen meg is gazdagodott. De ennyi izgalom sem volt elég neki, vonzotta a kaland, ezért sokat utazott, egy vitorláshajóval például bejárta a Földközi-tengert. Egyéb megpróbáltatásokban is volt része bőven, elmebeteg unokaöccse például rálőtt, s attól fogva erősen sántított. Később azonkívül, hogy a legváratlanabb időkben fogta magát, és szó nélkül elutazott, úgy élt mint egy kispolgár. Miközben szárnyaló fantáziával szakadatlanul írta izgalmas regényeit - a leghíresebb közülük a Grant kapitány gyermekei, a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Sztrogoff Mihály és a Nyolcvan nap alatt a Föld Körül - ő maga rendkívül unalmasan morzsolta napjait; percre beosztott időrend szerint élt, hajnali ötkor kelt, tizenegyig írt, délután háromkor pedig megivott egy pohár tejet. Az irodalmárok a tudományos-fantasztikus regény egyik megteremtőjének tartják - joggal -, akinek zseniális ötletei máig foglalkoztatják a tudósokat. Kaliforniai szakemberek például a XX. század végén valósították meg űrágyújának tervét; 15 ezer kilométeres sebességgel plasztik lövedéket röpítettek a világűrbe. Nem öncélú kísérletezgetés volt ez persze, hiszen a tervek szerint az ágyút szeretnék felhasználni majd egy Holdról induló űrexpedíció során. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.