A birodalmi vezetők családi életéről – előbb a náci propaganda cenzúrája, majd a háború után a sajtó szenzációéhsége folytán – kevés igaz információ látott napvilágot. Az osztrák történész, Anna Maria Sigmund is csak több mint ötven évvel a Harmadik Birodalom bukása után látta elérkezettnek az időt, hogy a hiteles források feltárása után, tudományos igényességgel és tárgyilagosan megrajzolja a náci vezetők vonzáskörébe tartozó nők portréját.
A sorozat első kötetében elöljáróban azt kellett a szerzőnőnek tisztáznia, milyennek képzelte Hitler az ideális nőt, hogyan nyilatkozott a női hivatásról, miféle feladatokat szánt a német asszonyoknak, illetve mitől tiltotta el őket. A történésznő ezután szembesíti az elméletet a gyakorlattal, s az eredmény igen tanulságos. A könyv nyolc portrét tartalmaz. Göring első felesége és nagy szerelme, Carin Göring nyitja a sort, aki svéd arisztokrata férjét és kisfiát hagyta ott, hogy kövesse Göringet Németországba. Utána Emmy Göring jön, a második feleség, a közepes tehetségű színésznőből lett nagyasszony, majd Magda Goebbels, aki a bukás napján rideg szenvtelenséggel adta be a halálos adag mérget hat gyermekének és önmagának. Leni Riefensthal, a filmrendező folytatja a sort, aki 2003-ban, 101 éves korában hunyt el, s aki élete utolsó évtizedeire leleményesen retusálta harmincas évekbeli szerepvállalásának és Hitlerhez való viszonyának valódi természetét. A tabló teljessé tételéhez szükséges még egy elvakult, szürke mozgalmár, a náci nőszövetség elnöke, Gertrud Scholz-Klink, és kellenek Hitler „udvartartásának” főbb tagjai: a titokzatos unokahúg (szerető?) Geli Raubel és a háború végnapjaiban Frau Hitlerré emelt szerető, Eva Braun. Az első kötetet Henriette von Schirachnak, a „Führer tanítványának” portréja zárja, s a szintén igen sokáig élt hölgy sorsán keresztül megismerhetjük a háború utáni évtizedeket, a nácitlanítás folyamatát, és azt, miként voltak képesek szembenézni ezek az asszonyok szeretett-gyűlölt múltjukkal.
o o o
A szerző könyvének 2. kötetében az előbbieknél nem kevésbé izgalmas sorsokat mutat be. Elsőként Gerda Bormannét, aki 9 gyermeket szült férjének és persze a Führernek, s aki amellett „tudományos alapon” lelkesen pártolta Bormann különféle szerelmeit. – A Prágában meggyilkolt Heydrick karrierjének Lina, a feleség volt a motorja, aki hajthatatlan náci maradt és férje eszméit hirdette 1985-ben bekövetkezett haláláig. – Unity Valkyrie Mitford, egy konzervatív angol lord lánya belehabarodott Hitlerbe, s minden pártnapon, jeles eseményen ott volt, sokak előtt legitimálva ezzel a nemzetiszocializmust. Az angol hadüzenet napján egy müncheni parkban főbe lőtte magát. – Olvashatunk még Winifred Wagner és Hitler – a Wagner gyerekeknek „Wolf bácsi” – kapcsolatáról, Hanna Reitschről, az első pilótanőről, aki berepült a körülzárt Berlinbe, hogy kimentse Hitlert, valamint egy hírhedt KZ-orvos feleségéről, aki árja csecsemőket lopkodott magának, hogy elnyerje Himmler jóindulatát.
A kötetet érdekes dokumentum-felvételek egészítik ki.
