A szerző regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet – a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra, hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a „dramma per musica”-t – a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Monteverdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. Az Orfeo komponistája e könnyelmű, de művészetkedvelő udvar forgatagából súlyos egyéni tragédiák során át kerül Velencébe, hogy ott élete alkonyán megírhassa e város „örök farsangjában” utolsó monumentális főművét, az Incoronazione di Poppeá-t. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremtette újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző új, hatalmas történelmi regénye.
