A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában - 475 éve hunyt el NIKOLAUSZ KOPERNIKUSZ

Kopernikusz alapvetően megváltoztatta a kozmosz és az ember viszonyával kapcsolatos elképzeléseinket: nélküle ma más világban élnénk. Ám a közkeletű nézettel szemben a lengyel tudós nem szakított radikálisan ókori és középkori elődeivel: a Nap és a Föld helycseréjéhez vezető megfontolásait az ókori püthagoreusok befolyásolták, rendszere pedig a görög matematikai csillagászat Ptolemaiosz révén átöröklődött módszertanán alapul. Teljesítményének tudományos értéke nem a mindent felforgató forradalmiságból fakad; hanem annak köszönhető, hogy a hagyományra építkezve, azt alkotó módon megújítva teremtett új kozmikus világrendet.

A természettudósok, tudománytörténészek és filozófusok gyümölcsöző együttműködéséből keletkezett jelen kötet hiánypótló a Kopernikusszal foglalkozó magyar irodalomban. Benne a szerzők tudományos értekezések formájában, de közérthetően mutatják be saját kutatási eredményeiket, s közvetítik egyúttal a kopernikuszi fordulattal kapcsolatos legújabb nemzetközi tudományos fejleményeket a magyar szellemi élet számára. Tanulmányaik ugyanúgy árnyalják a Kopernikusszal és követőivel kapcsolatos megcsontosodott elképzeléseket, mint amiképpen helyesbítik Arthur Koestler: Alvajárók című könyvének széles körben elterjedt, fiktív állításait.

2018. május 24-én 475 éve hunyt el NIKOLAUSZ KOPERNIKUSZ lengyel csillagász. Igazi polihisztor volt, egyaránt jártas az orvostudományban, a matematikában, a csillagászatban, a jogtudományban és az ókori nyelvekben, halhatatlan csillagászati rendszerét is voltaképpen szabadidejében munkálta ki, egyébként kanonokként működött a frauenburgi székesegyházban. Az a gondolat, hogy nem a Föld, hanem a Nap áll bolygórendszerünk középpontjában, már fiatal korában, a Visztula partján üldögélve eszébe ötlött, de elméletének kidolgozása, "Az égi pályák körforgásairól" című könyvének megírása több mint három évtizedig tartott. Művének minden mondatát alaposan át kellett gondolnia, hiszen állításai - amelyek egy részét különben az ókorban már egyszer felfedezték - szöges ellentétben álltak a Szentírással, így ezek hangoztatása akkortájt nem volt éppen egy életbiztosítás. De Kopernikusz okos ember volt, és tudta ezt, életében nem is szándékozott kiadni szentségtörő könyvét, amely végül éppen a halála napján hagyta el a nyomdát, így a sors megadta neki, hogy még megsimogathassa a borítóját, mielőtt örökre lehunyja a szemét. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.