A keresztes háborúk arab szemmel - 825 éve hunyt el SZALADIN

A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben. Vajon miben rejlik a könyv újszerűsége, mi a titka világsikerének? A válasz kézenfekvő: a keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását.

2018. március 4-én 825 éve hunyt el SZALADIN arab hadvezér, Egyiptom és Szíria szultánja. A szíriai szultán hadvezéreként hódította meg Egyiptomot, meg-döntötte a Fatimidák uralmát, s maga foglalta el a szultáni trónust. Aztán Szíriát hódította meg, elfoglalta Damaszkuszt, 1187-ben pedig tönkreverte a jeruzsálemi királyság csapatait, így ott véget is ért a keresztény hatalom. Jeruzsálem felszabadítására, azaz voltaképpen ellene szerveződött a 3. keresztes hadjárat, Oroszlánszívű Richárdnak sikerült is több csatában legyőznie, így némely területet át kellett adnia a keresztényeknek. Akik méltó ellenfelet tiszteltek személyében, de meg is érdemelte, mert rendkívüli ember volt, kiváló harcos, ám jámbor, ellenségeivel is nagylelkű államférfi. Egyöntetű vélemény szerint jellemvonásaival jobban megfelelt a keresztény erkölcsi szabályoknak, mint a korabeli keresztények. (Kalendárium Press)