A nézők többsége színészek alakítására emlékezik, ha egy-egy nagy filmélményére visszagondol, annak ellenére, hogy a filmművészeti alkotásokat elsősorban rendezőjük nevéhez kell kapcsolni. A filmvásznon megjelenő színész szinte mitikus hatását régóta kutatja a szakirodalom.

Ezt az izgalmas és bonyolult folyamatot, a filmszínész alkotását, a szerepformálást, rendező és filmszínész viszonyát vizsgálja e gyűjtemény, a legilletékesebbek, színészek, rendezők megszólaltatásával. A kötetben John Cassavetes két tanulmányával szerepel. Egymással vitázik Batalov a színész és Antonioni a rendező, mindegyik saját módszerét védve. Ugyancsak a mesterség titkairól beszél Dirk Bogarde, Ingrid Thulin, Katherine Hepburn, Jeanne Moreau, Jacques Tati, Liv Ullmann, Jill Clayburgh. A téma kapcsán olyan rendezők műhelytitkaiba pillanthatunk be, mint Elia Kazan, Joszif Hejfic, Francois Truffaut és Ingmar Bergman, a magyar filmesek közül pedig Sándor Pál

Bár a cikkek javarésze interjú, mégsem az emlékek idézése, az anekdótikus megközelítés jellemzi a kötetet. Az összkép végül is a ma filmszínészének sajátos művészi státuszát, alkotói világát hivatott tükrözni.