A halhatatlanságra vágyó királyfi - 140 éve született MÓRICZ ZSIGMOND

Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik?

Móricz Zsigmond jellegzetes, játékos és ízes stílusával tolmácsolja a mulatságos, bölcs vagy éppen historizáló meséket, melyek amellett, hogy a fenti kérdésekre is felelnek, életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt, garantált kikapcsolódást nyújtanak. Móricz a mesék szókincsét, fordulatait és humorát a magyar népnyelvből meríti. Gyermekírásainak egyik fontos jellemzője, hogy nem a felnőtt, gyakran erőltetett mesterkéltségével fordul a kicsik felé, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek és a könyv kapcsolatáról így vall: Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül.

Gyermekeknek szánt írásai így az itt közölt meséi is kiválóan alkalmasak e nemes cél megvalósítására: egy jó könyvvel, méltó módon gazdagíthatják a kisgyermekek könyvtárát.

2019. június 29-én 140 éve született a Szabolcs-Szatmár megyei Tiszacsécsén MÓRICZ ZSIGMOND író, újságíró és lapszerkesztő. Kora gyerekkorától író akart lenni, azért aztán minden más elfoglaltságot elhanyagolt, főképp az iskolát. Társaival sem talált hangot, szégyellte ugyanis előttük, hogy írással próbálkozik, ezért aztán magányos diák volt, valódi Nyilas Misi. Mindezek ismeretében joggal gondolhatnánk, hogy élvezte az írást, és úgy ment neki az alkotás mint a karikacsapás. De persze nem így történt, egyik legnagyobb írónk szenvedett az írástól, mivel azonban a sors kivételes tehetséggel áldotta meg, muszáj volt írnia. Idővel szigorú napirendet alakított ki; már hajnalban felkelt - megevett egy hatalmas tányér hideg töltött káposztát -, majd délig el sem mozdult az írógépe mellől, hogy azután délután már ne kelljen az írással küszködnie. Így aztán nagy nehezen csak megszületett például az Erdély-trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska. Kezdőként egyébként még lett volna lehetősége, hogy felhagyjon az írással, szegény első felesége ugyanis ki nem állhatta férje szenvedélyét, és mindent el is követett, hogy megutáltassa vele még a könyvet is. Az ifjú asszony azonban nagyon szép volt, és Móricz őszintén szerette, ezért inkább megküzdött vele. Amint később be is vallotta, az állandó kegyetlen csatákban edződött igazi íróvá. Holics Jankát különben jól ismerheti Móricz minden olvasója, mert az író bevallása szerint: "Énnekem más nő nem volt az egész világon, harmincöt könyvem minden nőalakja ő." (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.