Heinrich Heine, a nagy német költő hányatott és válságokkal tele életútja szinte önként ajánlkozik regényes életrajz-formában való megörökítésre. W. Steinberg nem a teljes élet kronologikus elmondásának módszerét választotta, hanem az emberré és harcos költővé válás egy-egy jelenetét regényesíti meg. Így fűződnek zsinórra a gyöngyök: a düsseldorfi gyermekkorban Napóleon látogatása, Frankfurtban az első „inaskodás”, gyakornokoskodás Hamburgban a milliomos nagybácsinál, első szerelme, majd Bonnban, Göttingában, Berlinben az egyetemi diákévek, melyeket már a szabadságért vívott írói küzdelem jellemez. Heine neves emberek társaságában érik költővé, de a reakció üldözi, s gyakran betiltással sújtja műveit. Végül Franciaország nyújt neki menedéket, innen szállnak hazáját féltő gondolatai az elporoszosodó Németország felé.
