A bádogdob - 5 éve hunyt el GÜNTER GRASS

Günter Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele – az eltelt ötven év pedig megpecsételte, hogy klasszikus műve a 20. század európai irodalmának. Volker Schlöndorff 1979-ben cannes-i nagydíjjal jutalmazott filmet forgatott belőle. A főhős, Oskar Matzerath törpe figurája a vászonról is meghódította az értő közönséget. Oskar elhatározza, hogy nem nő tovább, bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, felejthetetlen torzításból, vadul, groteszkül, szuggesztíven ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését. Grass szellemi küzdőtársát alkotta meg benne, hogy felhívja a figyelmet a szülőföldjén, Gdańskban – Danzigban – és környékén élő népek, németek, lengyelek, kasubok közös történelmére, összebékítésükért.

A regény 1973-ban jelent meg először magyarul, Szíjgyártó László fordításában.

2020. április 13-án 5 éve hunyt el GÜNTER GRASS német író. Képzőművésznek készült, s bár a világ irodalmárként ismeri, sosem hagyott fel a művészetek azon ágával sem, grafikái és szobrai többször szerepeltek kiállításokon. Maga illusztrálta verseskötetével indult a pályafutása is, majd A bádogdob című könyvével robbant be a világirodalomba. A könyv - amely természetesen magyarul is megjelent, csakúgy mint a Macska és egér, a Vallató, a Még tíz perc Buffalóig, A hal és A patkánynő - óriási siker lett, és csakhamar nagyszerű filmen is feldolgozták. Jól sikerültek tényfeltáró riportjai is, sokszor bosszantóan őszinte írásai ellenére számos állami kitüntetést és díjat kapott, sőt, egy időben a Berlini Művészeti Akadémia elnöke is volt. Munkásságát 1999-ben Nobel-díjjal ismerték el. Aztán hatalmas meglepetést keltett teljesen váratlan bejelentésével: elmondta, hogy annak idején a Waffen SS tagja volt. Nem is maga a tény kavart vihart - hiszen a korosztályából sok későbbi híresség nem tudta elkerülni ezt akkoriban -, hanem az, hogy ennyi ideig titkolta. Éppen ő, aki a műveiben annyira szorgalmazta mindig a múlttal való őszinte szembenézést. Egyébként a háború végén amerikai hadifogságba esett, és Bad Aiblingben együtt raboskodott és összebarátkozott egy Joseph Ratzinger nevű kiskatonával. XVI. Benedek néven később ő lett a pápa. (Kalendárium Press)

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.