Gestát írni történelmi tett. Az évezredeket átölelő magyar históriát fantáziába csomagolva átadni egy kalandregényben, szórakoztatva informálni, és netán valós vagy vélt veszélyre figyelmet felhívni pedig kötelesség. Ezért ültem le ismét a klaviatúra elé, hogy alig fél év alatt megszülethessen a folytatás. A 2038 – avagy a magyar történelem eltitkolt lapjai után ebben a második kötetben talán még hangsúlyosabb szerepet kap dicső múltunk.

Az elsőben regényes formában igyekeztem átadni elmúlt ezer évünk nagy pillanatait, megírni történelmünk eltitkolt lapjait, így végig „gúzsba” kötött a tények tisztelete. Persze a Szent Korona végveszélyben sem pusztán fantáziám szülötte. De végre a többféle forrás által nem mindig alátámasztható talányokat, titkos felfedezéseket is papírra vethettem. Misztikus örökségeinket megérteni hol másutt lehetne jobban, mint a jelenben, így egy kitalált, de nagyon is valószerű koronarablással indul a regény, hogy aztán szinte a fél világot felbolygató kalanddá fokozódjon a történet. A tengerentúlról indulunk, hogy Barcelona, Róma, Bécs, Sopron, Pannonhalma, Esztergom után megérkezzünk a magyar fővárosba, ahol a dráma is csúcspontra jut. Addigra megismerjük a kristálykoponyák kapcsolatát a Szent Koronával, azt, hogy mi köze lehet a montserrati Fekete Madonnának vagy magának Jézusnak a magyar országalmához, milyen magyar titkokat rejt a Vatikán és Róma számos szent helye. Kiderül Bécs rejtett misztikuma, betekintést nyerünk a szabadkőművesek világába, akik között Mozart is felbukkan, sőt még A varázsfuvoláról is lelebbentjük a fátylat. Sopron kertvárosába, Bánfalvára érkezve a pálosok legendájával is találkozhatunk, hogy aztán Pannonhalmán a Szent Korona legnagyobb titkára is fény derülhessen. Esztergomban közösen fejtjük meg a régmúlt kódolt üzeneteit, folytatva az első kötetben részletesen taglalt történelmi háttér ismertetését.

Végül pedig Budapest, a Szent István-bazilika és a Parlament ad végső (?) választ egy nagy kérdésre, miközben új kaland is kezdetét veszi.