A Patkánynő - 5 éve hunyt el GÜNTER GRASS

A Patkánynő, ez a bibliai Apokalipszist és egy modern science fictiont egyesítő, látomás és realitás, pesszimista jövőkép és halovány remény közt egyensúlyozó tabló Günter Grass danzigi regényeinek sorában jelent meg 1986-ban.

A regény lapjain a névtelen elbeszélő és egy nőnemű patkány folytat párbeszédet a világot elpusztító atomrobbanás után, felidézve a katasztrófához vezető utat, a patkányok figyelmeztető megjelenését, és sok meghitt ismerős sorsát: így lép fel az immár hatvanéves Oskar Matzerath, a médiacsászár, aki a hamelni patkányfogóról forgat filmet, és akit meghívnak Gdańskba, 107 éves nagyanyja, a kasub Anna Koljaicek születésnapjára. Szerepet kap Malskat is, a gótikus freskók hamisítója, feltűnnek a Grimm testvérek, akik mint a Szövetségi Köztársaság kormánytagjai a Németországban élő török nők helyzetéről készítenek tanulmányt, a Keleti-tenger romló vízminőségét pedig öt hajókázó hölgy figyeli, akik egyúttal az elsüllyedt legendás Vinetá-t is keresik. A bőséggel áradó mese mégsem feledteti az alapkérdést: vajon az elbeszélő csak álmodta-e az emberiséget túlélő Patkánynőt, netán a Patkánynő álmodta csupán a saját bolygóját könnyelműen elpusztító Embert?

2020. április 13-án 5 éve hunyt el GÜNTER GRASS német író. Képzőművésznek készült, s bár a világ irodalmárként ismeri, sosem hagyott fel a művészetek azon ágával sem, grafikái és szobrai többször szerepeltek kiállításokon. Maga illusztrálta verseskötetével indult a pályafutása is, majd A bádogdob című könyvével robbant be a világirodalomba. A könyv - amely természetesen magyarul is megjelent, csakúgy mint a Macska és egér, a Vallató, a Még tíz perc Buffalóig, A hal és A patkánynő - óriási siker lett, és csakhamar nagyszerű filmen is feldolgozták. Jól sikerültek tényfeltáró riportjai is, sokszor bosszantóan őszinte írásai ellenére számos állami kitüntetést és díjat kapott, sőt, egy időben a Berlini Művészeti Akadémia elnöke is volt. Munkásságát 1999-ben Nobel-díjjal ismerték el. Aztán hatalmas meglepetést keltett teljesen váratlan bejelentésével: elmondta, hogy annak idején a Waffen SS tagja volt. Nem is maga a tény kavart vihart - hiszen a korosztályából sok későbbi híresség nem tudta elkerülni ezt akkoriban -, hanem az, hogy ennyi ideig titkolta. Éppen ő, aki a műveiben annyira szorgalmazta mindig a múlttal való őszinte szembenézést. Egyébként a háború végén amerikai hadifogságba esett, és Bad Aiblingben együtt raboskodott és összebarátkozott egy Joseph Ratzinger nevű kiskatonával. XVI. Benedek néven később ő lett a pápa. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.