A Pannon - 1840 éve hunyt el MARCUS AURELIUS

Marcellus Mihály Pannonia Romanum sorozatának legújabb kötete Marcus Aurelius Antoninus császár uralkodásának idején, a szerző Északi vihar című regényének eseményeit követően játszódik Pannonia Superior provincia területén. A regény főszereplői történelmi alakok: mind Marcus Valerius Maximianus pannoniai születésű nemes, a parthus háború veteránja, aki szülőföldjére visszatérve újra fegyvert fog a limest áttörő germánok ellen, mind ellensége, a narista törzs királya, Valao. Hasonlóképpen történelmi alak Marcus Aurelius Antoninus is, aki Kr. u. 161-ben lépett a császári trónra, Lucius Verust emelve társcsászárává. Miközben társuralkodójára bízta keleten a parthus fenyegetés visszaverését, rá hárult a birodalom nyugati felét egyre inkább veszélyeztető germán törzsek legyőzése. A germán törzsszövetség meglepően szervezetten indít támadást a Danuvius mentén, sorra felmorzsolva a határerődöket és helyőrségeket. A hadseregbe nemrég visszatért Marcus Valerius Maximianus ellenségtől körülvéve bujdokolni kényszerül maroknyi megmaradt csapatával, miközben a naristák királya, Valao, személyesen rá is vadászik a határvidék biztosítása közben. A rajtaütések, portyák és cselvetések kegyetlenek, mégis mindkét oldalon vannak olyan vérbeli harcosok, akik nem helyezik a tisztesség elé a győzelmet, és akár az árulás árán szerzett előnyt is hajlandóak visszautasítani. Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplálkozva mutatja be a Kr. u. II. századi Pannonia provinciák történetét. A regények fordulatokban gazdag cselekménye mellett színes, plasztikus képet fest a korabeli Arrabona, Savaria és Pannonia életéről mind a hódítókéről, mind a meghódítottakéról, a kézművesekéről és az előkelőkéről, a közkatonákéról és a hadvezérekéről, a helytartókéról és a császárokéról.

2020. március 17-én 1840 éve hunyt el MARCUS AURELIUS római császár

Már fiatalon rendkívüli képességeket árult el magáról, nem érdemtelenül fogadta fiává Antoninus Pius császár, aki caesari ranggal is kitüntette az ifjút. Marcus Aureliusnak nem szállt fejébe a dicsőség, szorgalmasan tovább folytatta filozófiai tanulmányait, s amikor 161. március 7-én a császári trónra lépett, személyében az akkori világ egyik legműveltebb embere lett a földkerekség legnagyobb birodalmának teljhatalmú ura.

Már kortársai is benne látták az évszázados álom, a platóni ideák, a filozófus-császár uralmának megvalósulását. S ő nem is okozott csalódást. Mind háborúban, mind békében kiválóan helytállt, biztosította birodalmának dunai határait, és mindent megtett népének boldogságáért. Katonái egyenesen csodatévőnek tartották, kegyességéről, jótetteiről legendák születtek, humanizmusára jellemző - az újkori politikusok számára azonban bizonyára teljességgel érthetetlen -, hogy a természeti csapások és járványok sújtotta nehezebb években elengedte az adókat. Amilyen kiválóan igazgatta hatalmas birodalmát, olyan szerencsétlen volt a magánéletben, felesége, Faustina fűvel-fával megcsalta, sokak szerint gyermeküknek, a vérszomjas Commodusnak sem a derék császár, inkább egy gladiátor lehetett a vérszerinti apja.

Halálakor milliók gyászolták őszinte fájdalommal. Uralkodása alatt többször megfordult hazánk mai területén is. Errefelé készült ránk maradt filozófiai könyve, az Elmélkedések egy része is. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is =  Ókor és könyvek