A Himalája magyar remetéje - 235 éve született KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR

Múltunk legendás alakjának, Kőrösi Csoma Sándornak a pályafutását követi nyomon a szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, Nagyenyed, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. A Szerző gyalogszerrel járta be azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatás tervétől ösztönzött vándor, a tibetológia atyjaként emlegetett Kőrösi Csoma Sándor munkásságának színterei voltak, Zangla és Phouktal távoli kolostorai a Nyugati.Himalája könyörtelen sziklabirodalmában. Kőrösi Csoma Sándor, a szegény székely család fia gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, többek közt a Tibeti.angol szótárt, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.

2019. április 4-én 235 éve született KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR nyelvész, akadémikus. A kiváló nyelvtudós valójában a magyarok őshazáját kereste, ezért utazott a messzi Tibetbe, de ha már ott volt, összeállította a keleti nyelvészet történetében alapvető jelentőségű tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt. Munkájához nemcsak páratlan kitartásra volt szükség, de hihetetlen lemondásra is, tibeti életkörülményeinek puritánságán még a sokat látott utazók is megdöbbentek. Magashegyi remetelakából egy évig ki sem jött, nehogy a szabadban megfagyjon, de persze fűtés bent sem volt, a kezét állandóan eldugva  tartotta, s csak akkor vette elő, ha lapoznia kellett. Ami egy átlagembernek kibírhatatlan lett volna, Csomának teljesen szokványos dolog volt, s mintha már akkor a nagy kalandra készült volna, gyerekként szinte edzette magát a megpróbáltatásokra. Kollégiumi pajtásai például feljegyezték róla, hogy "hússal ritkán, nyalánkság, vagy hevítő itallal sohasem élt. Rendesen a kopasz földön vagy deszkapadlózaton aludt". De nemcsak a testi szenvedések elviselése terén készülődött vállalt feladatára, elméjét is szorgalmasan pallérozta, mikor elindult Tibetbe, több mint egytucat nyelven tudott, tibetiül persze még nem. Később aztán jó hasznát is látta edzettségének, mert utazásának és tibeti tartózkodásának viszontagságait másképp bizonyára nem éli túl. Munkakörülményeinek leírását néhány szemtanú "meg is hamisította", mert ha hűen számolnak be róla, nem hitte volna el senki.  Halálának  125. évfordulója  alkalmából 1967-ben  a  Magyar Földrajzi Társaság négyévenként kiosztásra kerülő Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított. /Születésének pontos időpontja bizonytalan./ (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.