205 éve hunyt el WESSELÉNYI MIKLÓS - Nyírő József: A sibói bölény

II. József császár és idősebb Wesselényi első pillantásra ismerősök amint kilépnek a história ködéből a művészet verőfényébe. Két egymástól teljesen idegen világ csap össze személyükben, s mindegyik önmagában hordozza tragikumát. A császár tragikuma az, hogy nagy eszméi nem valók a kornak, metsző értelme nem törődik a szív, a tradíció, az anyanyelv, a szent szokások hatalmával, boldogítani akarja népeit, de csak simára és szürkére nyesné, ezért jóakarata társtalan és reménytelen marad. Összeomlása végül teljes, mert teljesen öntudatos. "Sorsára hagyom a világot" - mondja gőggel, mikor haldoklik. De a gőgben végtelen keserűség tengere hullámzik.

2014. október 25-én 205 éve hunyt el WESSELÉNYI MIKLÓS politikus. Az erdélyi nagybirtokos báró ősi család sarja volt, s köztük nem ő a leghíresebb, hasonló nevű fia volt például a legendás árvízi hajós. Fiatalon katona volt, kapitányi rangig vitte, de később is szívesen hadakozott, jórészt persze a saját szakállára. Az egyik Haller gróffal például úgy összevesztek, hogy szabályos háborút vívtak egymással, hősünk emiatt évekig Kufsteinben raboskodott. De törvény elé idézték jakobinus érzései miatt is, s azért is állandóan zaklatták, mert bár felesége katolikus volt, a fiait református hitben nevelte. De a zsibói nagyúr semminemű támadástól meg nem ijedt, ritka szilaj ember volt, hátborzongató viselt dolgairól valóságos legendák születtek. Szokása volt például, hogy amikor vendégeit kocsikázni vitte, a száguldó lovak közé dobta a gyeplőt, és füttyszóval irányította a vágtató lovakat. S míg utasai halálraváltan kapkodtak levegő után, ő nevetve szállt le a szakadék szélén megállított szekérről. Nem ijedt meg senkitől, Kufsteinben a börtönőrt is lelökte a lépcsőn, amikor az "kutya magyar"-nak nevezte. Magyarságára ugyanis különösen kényes volt, és tett is érte, lelkesen támogatta az oktatásügyet, zsibói birtokán 14 éves koráig mindenki iskolaköteles volt, s a paraszt gyerekeknek még fizikát is tanítottak. Sokat tett az állandó magyar színház megteremtéséért is, az ő javaslatára alakult meg a kolozsvári színház. Róla szól Nyírő József híres regénye, A sibói bölény. (Kalendárium Press)

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Sőt, akkor is kövessen bennünket, ha általában is érdeklik a napi évfordulók, születésnapok, érdekességek akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak hozzájuk könyvek. Mert a sajtószolgálatként is működő Kalendárium Press is fent van a Facebookon.